A gyermekek óvodába lépésénél az új körülményekre nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is fel kell készülnie. Sőt, bizonyos esetekben főleg a szülőnek.

Mit tanácsol a pszichológus?

Az átmenet a családi környezetből az óvodába nagy és jelentős változás nemcsak a gyermek életében, hanem szülő számára is. Nemcsak a gyermeknek kell adaptálódnia, hanem a szülő is új szerepben találja magát – óvodás szülővé válik.

Az, hogy a gyermek hogyan éli meg az óvodába lépés napjait, nagyon sok körülménytől függ : milyen a gyermek személyisége és temperamentuma, érzelmi érettsége és felkészültsége az óvodai életre, a szülők támogatása vagy az óvónők hozzáállása .

A szülőnek megfelelő mértékben kellene felkészülnie arra, hogy a gyermek óvodába lép. Ez óriási változást jelent az egész  családnak, főleg az anyának kell elviselnie a gyermektől való elválást. Nagyon fontos a szülő lelki hozzáállása , mert azt a gyerek is minden esetben megérzi.

Abban az esetben, ha egy kiegyensúlyozott anya adja át a gyermeket, aki meg van győződve arról, hogy a gyermek  óvodába lépése helyes dönés, a gyermek sokkal gyorsabban megbarátkozik az új környezettel és változásokkal. Ha viszont a szülő már a kezdetektől ingadozik, nem bízik az óvodában vagy komoly kétségei vannak, a gyermek ezt megérzi és ő is félni kezd.

Teljesen természetes, hogy kezdetben a szülő bizonytalan, hogy a gyermek az átmenetet bírja-e, szintén meg kell alkudniuk az új körülményekkel. Nem szabadna elfelejteniük, hogy pontosan nekik kell megkönnyíteniük ezt a folyamatot. Ha ez számukra nehezen megoldható feladatot jelent, helyénvaló, ha érzéseikkel kapcsolatban megbíznak a pedagógusokban, vagy olyan szülőkben, akiknek idősebb gyermekük van és tanácsot kérnek tőlük. Segít, ha tudatosítják, hogy más szülők is átéltek hasonló érzéseket.

Érdemes felkeresni szakembert is – gyermekpszichológust aki segít feldolgozni az esetleges aggodalmakat és információkat nyújt arról, hogyan lehet az átmenetet a gyermek számára leginkább megkönnyíteni.

 

Hogyan könnyítheti meg a szülő a gyermek adaptációját az óvodában?

• Már az óvodába lépés előtt gyakorolni kellene a gyermek szülőtől  való elválását. Az alkalmi elválások biztonságos érzést adnak a gyermeknek, hogy a szülő a megígért időpontban visszatér.
• Helyes,  a gyermeket beszélgetéssel is felkészíteni, mesélni az óvodáról, óvónőkről, meglátogatni az óvodát vagy legalább sétálni az óvoda körül.
• Javasoljuk, ha lehetséges, a gyermek hamarabb kezdje el látogatni az óvodát, mint ahogy a szülő munkába lép. A gyermeknek és a szülőnek is sok energiára lesz szüksége, hogy megbirkózzon a változásokkal.
• Semmi esetre sem megfelelő ez az időpont a pelenkáról, dudliról,stb. való leszoktatásra. Ezért fontos az óvodába lépés körülményeit előre megtervezni és megfelelő körülményeket teremteni.
• Ajánlatos, hogy a gyermek tudja, mit csinál a szülő, amíg ő óvodában van. Jó, ha ezt az óvónő is tudja, hogy a gyermeket megerősítse . „Igen, anyuka dolgozni ment.”, „Vásárolni ment.”, stb.
• Respektálni kell, hogy a gyermek szomorú (sokszor a szülő is ), nem pedig kinevetni vagy megszidni érte. Ellenkezőleg : fontos az elfogadás és a támogatás
• A gyermektől való elválásnak rövidnek kell lennie! Az idő húzása tíz öleléssel és tizenkét puszival teljesen feleslegesen komplikálja  a helyzetet. Legtöbbször a gyermek percekkel azután megnyugszik, hogy a szülő után becsukódott az ajtó, még akkor is, ha a szülő számára ez elképzelhetetlen. Megfelelő , ha a búcsúzkodásnak közös rituáléja van – egy puszi, egy ölelés, „pacsi”, stb. és a szülő távozik. Semmilyen esetben sem szabad visszafordulni! A hosszú búcsúzkodás elbizonytalanítja a gyermeket, mert az anyuka különös viselkedése megerősíti a gyermek félelmét.
• Ha az anyukának gondja akad a gyermek átadásával, jobb, ha az apa viszi óvodába
• Megfelelő, ha a gyermeknél otthonról vitt tárgy van, ami a számára biztonságot ad.
• Az első napokban a gyermeket a szülő minél korábban vigye haza, mert az új gyermekek nehezen viselik, ha a barátaik már mennek haza, és az ő szüleik még nem érkeztek meg.
• Nagyon fontos tényező, hogy a szülő mindig pontosan a megbeszélt időben érkezzen, még akkor is, ha ez néha kihívást jelent. A gyermeknek ez jelentősen segít!

A beszoktatás időszaka néhány hétig tart, de néha hónapokig is elhúzódhat. A gyermeknél megfigyelhetőek változások a viselkedésben, fáradékonyabbak, érzékenyebbek, sértődékenyebbek lehetnek. Ez érthető, mert az óvodába lépés nem csak a szüllőtől való elválást jelenti, de az óvónőhöz való kapcsolat és bizalom kialakulását, az új napirendhez és szabályokhoz való alkalmazkodást is, és nem utolsó sorban a kollektívában elfoglalt pozíciójának kiépítését is.

 

Forrás : PhDr. Daniela Bolgáčová

               „ Fantasztikus gyermek centrum „ ( Fantastické detské centrum ) munkatársa