A Nők lapja heti női magazin – Család -cikk alapján

Gyakosi szülői panasz:

„Hiába fektetem le, nem alszik el. Kimászkál. Pisil, vizet kér, nyafog, húzza az időt. Fél. Csak akkor alszik el, ha simogatom a hátát. Éjszakánként átjön, velünk akar aludni.“ -  Nincs természetesebb dolog az alvásnál, mégis sok családban megoldhatatlan problémának tűnik. Pedig nem az.

                Van, aki nagy alvásigénnyel születik, mások kevesebbel. Az alvásszükséglet biológiailag meghatározott, örökletes tulajdonságunk, keveset változtathatunk rajta. Ám az alvás minősége mindenkinek egyformán fontos és az is, nincs-e túl sok harc, szorongás körülötte. Az eltérő alvásszükségletet fontos figyelembe venni, de azért egy hároméves kor körüli gyermeknek szüksége van délutáni alvásra. Néha a család túl gyorsan feladja az erre irányuló erőfeszítéseket. Fontos, hogy ráhangolódjanak a szülők gyermekükre, vegyék figyelembe az adottságaikat, de egy határon túl ne engedjenek neki. Maradjon az irányítás a szülő kezében.

                A legjobb már az újszülöttet oda elhelyezni, ahol ő is jól érzi magát, és az anya számára is megfelel. Erre nincs szabály. Kifejezetten veszélyes lehet, ha a szülőkkel egy ágyban alszik a pici gyermek.

                A későbbi együttalvás sok családban okoz gondot. Néha a gyermek egész éjjel a szülők között alszik, vagy hajnalban megy át a szülők ágyába – és sokszor ott is marad. Egyszer-egyszer előfordulhat, de állandó jelleggel ez káros lehet.

Az éjjeli vándorlások során a legjobb eljárás, ha  a szülő megvigasztalja a gyermeket és szépen visszakíséri a saját ágyába. Ha ezt következetesen teszi, akkor pár hét alatt abbamarad a hajnali vándorlás. A szülő egy-egy alkalmat megragadva sugallhatja a gyermeknek, hogy már elég nagy, ügyes, érett egy ilyen probléma leküzdésére, vagyis egy vágyott állapotként állíthatja be a célt, mint pl. születésnap, természetes életfordulók alkalmával. Néha a szülők számára megoldás, alibi a gyermek ottléte a közös ágyban. Sőt, néha az altatás körüli problémák hátterében is a szülők problémája húzódik meg, amelyre a gyermek elhúzódó altatása  megoldást ugyan nem jelent,  de segít időt nyerni a gondolkodásra. Persze ahhoz tudatosítani kell a felnőtteknek a saját problémájukat.

                Hasznos azt is tisztázni, hogy mi szolgálja az elalvást és mi nem. Nyugalomra van szükség.  Jó, ha lejjebb csavarjuk a világítást és az otthon elcsendesedik, lehalkul.

                A szülő feladata, hogy biztonságos légkört teremtsen az elalváshoz, ehhez neki is el kell lazulnia. Ez az időszak legyen a család életében a bensőségesség időszaka, külső ingerek ne zavarják meg azt. Erre tudatosan kell törekedni. Ennek a két kulcsszava a -  rendszeresség és a rituálé.

Ha azt akarja a szülő, hogy gyermeke fél kilenckor már aludjon, nem elég  akkor ágyba dugnia. Már sokkal hamarabb, egy-két órával korábban kezdje el csökkenteni az ingereket, kapcsolja ki, de legalább halkítsa le a tévét. Aztán jöhet a mese. Lehet az egyszerű, akár a szülőnek már unalmas, sokszor elmesélt ismerős mese, ami a gyermeket elringatja. Lehet az egy kitalált történet, a  napi élmények megbeszélése, csak sima beszélgetés. A lényeg az együttlét, ami a személyes kapcsolat erősítésének alapvető, mással nem pótolható lehetősége, a  sutyorgások, bizalmas beszélgetések ideje. Ilyenkor bukkannak elő a fontos élmények, megválaszolásra kerülnek a délután kapkodva feltett kérdések.

Ha ez mindennap így zajlik, a gyermek biztonságban érzi magát, nyugodtabban tud elaludni.

                               Ha fél egydül, fél a sötétben....

                A napi zaklató élményektől, külső nyugtalanító hatásoktól előjönnek a rossz álmok, amelyek félelmet okozhatnak. Természetes félelem él a gyermekekben a sötéttől. Ezt el kell fogadni, nem szabad kigúnyolni, vagy nem venni tudomást róla. Ha szükséges égjen nála kislámpa, esetleg legyen a közelben olyan, amit szükség esetén felkapcsolhat. Az alvásproblémáknál meg kell beszélni, hogy hogyan lehetne a félelmet, bajt legyőzni. Ha nem tud elaludni, nem akarja, hogy a szülő kimenjen, érdemes pár percig maradni, de nem jó ráállni arra, hogy a szülővel tudjon elaludni. Ilyenkor a szülő tanácsolhatja, hogy tegye maga mellé a babát, macit, azzal beszélgessen, szorítsa magához. Így segítheti saját megoldáshoz a gyermekét, mert  a cél az, hogy képes legyen  saját maga megnyugtatására, elaltatására.

                               Túlfáradás.....

                Az elalvásnak van egy optimális ideje, amit a gyermek jelez ugyan, de nem szóban. Amikor elkezd visszahúzódni, a szülőnek akkor kell őt lefektetni, az elalvás felé terelni, különben megkezdődik a „túlpörgés“, ami viszont egyértelműen gátolja az elalvást. Azaz nem igaz, hogy minél fáradtabb a gyermek, annál könnyebben alszik el.

                               A délutáni alvás...

                Egy kisgyermeknek szüksége van a délutáni alvásra, sőt a kutatások szerint a felnőttnek is ez a mediterrán életritmus lenne a jobb. A gyermekeknél a viszonylag biztos napirend sok problémát (az evését, az alvását, a székletét) megold. Ha a kisgyermek nem tud aludni délután, akkor is kell egy kis „csendes pihenőt“ biztosítani számára.

Sokszor azért nem akar elaludni a gyermek délután, mert érzi, hogy a szülő nagyon vágyik arra az időre, és úgy érzi, hogy valamiből ki akarja őt hagyni. De ha néha a felnőtt is ledől, ezzel azt jelzi:  ez az élet rendje.