Forrás: Mini Manó – Szülői értekezlet - 2011. február, Kálmán Marianna – klinikai gyermek-szakpszichológus

Ez a kérdés foglalkoztatja mostanában a nagycsoportosok szüleit, hiszen hamarosan be kell íratni az iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. Életévüket.

            Mire kell figyelnünk az iskolaérettség tekintetében?

Ahogyan az elnevezés jelzi, nem elsősorban a képességeket, ismereteket, hanem a természetes érési folyamatot figyeljük. Legtöbb gyermeknél a 6-7. Év során következik be a testi, lelki és szellemi fejlődésben is az a fordulat, amikor iskolaérettségről beszélünk.

• Az elsőfontos szempont a testi fejlettség. 7 éves korra a testfelépítésük megváltozik: megnyúlnak, végtagjaik hosszabbak lesznek. Elkezdődik a fogváltás. Nagymozgásaik rendezettek, kialakul a domináns kézhasználat. A kézcsontok és a szem-kéz koordináció megfelelő érettsége szükséges az írástanuláshoz szükséges finommotoros készségek kialakításához. Nem igénylik már a déli alvást, kevesebbszer betegek, és az idegrendszeri érésnek köszönhetően képesek hosszabb ideig egy dologra figyelni.
• Ez utóbbi folyamatokkal összefüggésben a második fontos szempont, a pszichés funkciók érése eredményezi a feladattudat kialakulását, az érdeklődés, figyelem, kitartás, monotónia tűrés fejlődését. Az érzelmi funkciók érésének megfelelően egy nyugodtabb, érzelmileg kiegyensúlyozottabb időszak következik. A korábbi dacos ellenállások, érzelmi kitörések egy időre elcsendesednek. A számukra fontos felnőtt irányítását elfogadják, követik a kéréseket, a szabálykövetés, pontosságra törekvés belső igényként jelenik meg.
• A harmadik szempont az ismeretek és képességek szintje. Erre az életkorra a nyitott, érdeklődő gyerekek sok mindent megtanulnak, jó megfigyelőképességük, emlékezetük eredményeként olyan ismereteket is játszva elsajátítanak, amelyek a hétköznapi élethez szükségesek. Az általános ismeretek között fontos, hogy tudják saját és családtagjaik adatait, ismerjék a színeket, az évszakok jellemzőit. Fel tudják már sorolni a napokat, napszakokat, megnevezik, azonosítják testrészeiket. Kezdenek érdeklődni a betűk és számok iránt is. Utánozva a felnőtteket, próbálgatják leírni a betűket, a számológépen, telefonon bepötyögik a számokat, az utcán az ismerős reklámfeliratokból már egyet-egyet felismernek. Nem kell írni, olvasni ahhoz, hogy iskolába menjenek, hiszen ezeknek a készségeknek a kialakítása az első két osztály feladata. Fontos viszont, hogy ismerjék az irányokat, kialakuljon a stabil kézhasználat, és balról jobbra iránytartás a lapon. Az iskolába lépéshez szükséges, hogy eszköz segítségével 6-os számkörben ismerjék a hozzáadás és elvétel műveleteket, legyenek tisztában a több-kevesebb, kisebb-nagyobb, ugyanakkora fogalmakkal.

A beszéd fontos jelzője annak, hogy az iskolai készségek elsajátítása során várható-e probléma. Amikor nem ejti tisztán a hangokat egy iskola előtt álló gyermek, feltétlenül érdemes megkérdezni logopédus szakembert arról, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Várható-e hogy iskolakezdésre kialakul a helyes hangképzés? Hallja-e a gyermek a különböző hangok közötti különbséget?

Szülőként izgalmas és egyáltalán nem egyszerű ez a döntési folyamat, ezért forduljanak bizalommal az óvónőkhöz és a nevelési tanácsadókban dolgozó szakemberekhez.